"– Több mint tizenöt évig ástam ott, és kettő, azaz kettő épületet sikerült teljesen vagy nagyjából teljesen feltárni a városban. " Egy ilyen mondat mindig szíven üti az embert...  a http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=133650&rid=PT13TXpBVE0= címen található cikk teljes szövege : (Megkérdezném, hogy mi legyen a többi épülettel az alatt a tíz ezer nyolcszáz év alatt míg az egész lelőhelyet-ilyen ütemben- feltárják? Mert mint tudjuk szántani minden évben szántanak...Ez nincs a cikkben csak a kiegészítésem) Légi fotó egy halott városról

Elhangzott: 2005. április 17.

2005. április 20., szerda 9:37

190 olvasás

A légi fotón az egész római város – Mursella –kirajzolódik alaprajzokkal, meghatározható épületekkel, látszik rajta, hogy hol volt a városka fóruma, ez egy pici város volt.

Szőnyi Eszter régésznek a Győr-Moson-Sopron megyei Árpás község közelében valaha létezett római városka, Mursella szívügye. – Biztos nagyon kevesen hallottak még így róla, bár egy verseskötet is megjelent Garai István Mursella leánya címmel, amiben egy kis vers is van erről a városkáról. Ez egy római kori város volt, és nagyon szerencsés hely olyan szempontból, hogy nincs fölötte középkori város, nincs fölötte újkori település. Tehát ugyanúgy feltárható és bemutatható lenne, mint Gorsium, csak nem voltunk olyan szerencsések annak idején az indulásnál, nem találtunk megfelelő segítséget ahhoz, hogy helyben egy rommezőt, mai szóval élve régészeti parkot mutassunk be. – Barangoljuk be most egy kicsit az Ön városát! – Több mint tizenöt évig ástam ott, és kettő, azaz kettő épületet sikerült teljesen vagy nagyjából teljesen feltárni a városban. Az utat, a birodalmi utat, ami ezt a várost kettészelte, és Győrön keresztül, Saváriára, Szombathelyre vezetett, ezt az utat övezte ez a város. Amit eddig meg lehetett tudni róla ásatással, azt már megírtam. Most inkább egy újabb eredményről beszélnék, ami nagyon érdekes. Kettőezer három végén kaptam egy légi fotót a Pécsi Egyetemen Vissy Zsolt professzortól, aki légi fotókat gyűjt Magyarország területéről, régészeti lelőhelyekről. Hát ez a légi fotó az én mursellai ásatásom betemetett területét ábrázolta. Gyakorlatilag a légi fotón egész római város kirajzolódik alaprajzokkal, meghatározható épületekkel, látszik rajta, hogy hol volt a városka fóruma, ez egy pici város volt. Biztos vagyok benne, hogy a fórum mellett volt két szentély, aminek az alaprajza elkülöníthető, sejtem, hogy hol volt a piac, és egy csomó lakóház. Nagyon érdekes, hogy egy más típusú római város rajzolódik meg a légi fotó által. Ugyan városi rangja volt, de kerítőfal nélkül épült, összesen, amennyit meg tudtam számolni, az olyan körülbelül negyven ház nyoma, ami látszik rajta. Tehát inkább a középkori mezővároshoz hasonlít. – Kik lakhatták? – Romanizált polgárok. Két kövünk van, két olyan emlék, amin mursellai emberek szerepelnek. Az egyik a városnak a jegyzője volt, a másik pedig egy – ma úgy mondanánk, hogy önkormányzati választott. Ezek biztosan római polgárok voltak, azt lehet róluk tudni. De voltak olyanok is, akik már korábban itt laktak, a kelta törzsnek a leszármazottjai. Az első században már egy komoly fazekasnegyed működött a városban, akik még olyan fazekasárut gyártottak, ami részben a kelta fazekas emlékekre vezethető vissza, részben pedig már kifejezetten római formák. Sőt, a római importkerámia is megjelenik, sőt, ezt utánozzák is. Azon kívül egy bronzöntőműhely is volt. Megtaláltuk egy feldarabolt, ember méretűnél nagyobb császárszobor töredékeit, amelyet előkészítettek beolvasztásra a bronzművesek, tehát bronzműves ipara is volt. Lehetséges, hogy üveget is gyártottak, mert a környéken, egy feltárt temetőben, sok az üvegedény is. Boltok alaprajzát is lehet látni ezen a légi fotón. Kis, nagyjából egyforma, négyzet alakú, egymáshoz kapcsolódó boltsorokat. És hát, fontos útállomás lehetett. Savaria és Arrabona között fekszik, egy rábai átkelőnél, ami akkor is fontos volt, és már a kora római korban egy katonai tábort telepítettek ide az átkelőhely védelmére – a tábor területe is látszik ezen képen –, amelyet nem folytattak tovább, hanem amikor a polgári lakosság megtelepedett, akkor már meggyőző volt az átkelőhely védelme, és egy városka alakult ki, ami Hadrianus császár idejében kapott városi rangot.