Tényleg nem zavarnak senkit a szétszántott edények,emberi csontvázak?

Azt mondják hozzá nem értők,hogy a régészeti leletek nagyon lent vannak a föld alatt.És ezért  a szántás nem teszi tönkreteszi őket.Akik csak egy kicsit nem értenek hozzá azt mondják azért vannak olyan mélyen,mert a talajerózió,a szél a víz, évente jó fél centiméterrel több földet hoz rá

Hát igen,nálunk is megfigyelhető,hogy   pár  település elrugaszkodott a hétköznapi élet valóságától és olyan környékre települt ahol igazából nem lehetett volna ala natur megélni. .Különös jellemzőjük,hogy képesek megtéveszteni az arra hivatott alacsonyabb olvasottsággal rendelkező érdeklődőt. Ugyanis eme települések mindentől és mindenkitől elrugaszkodtak a pénz érdekében.A kereskedelmi utak mentén még olyan helyen is települtek ahol ártérben voltak és bizony egy egy jobb esőzés után alaposan felöntöttek a garatra.Ezekre a településekre aztán maximálisan igaz,hogy jó évente kb 0,5 centiméterrel lentebb kerültek,mint a járószint.

Azonban a régészeti lelőhelyek jó 90 % ára elmondható,hogy:

A, patak partjára,víz közelébe települtek,lévén nem volt mindig vezetékes ivóvíz

B, igyekeztek minimum egy kis dombra települni, lévén az árvíz nem 21.századi találmány.

Általános iskolában úgy oktathatják a dolgot,hogy a talajerózió az olyan,hogy a magasabban fekvő dolgokról pl. domb, a szél, a víz , az alacsonyabban fekvő részek felé mozgatja a földet.Mit tehetnénk a talajerózió már csak ilyen szemét dolog,azt hazudja,hogy a régészeti lelőhelyek a legnagyobb biztonságban a földben vannak,ráér ha pár száz év mulva tárjuk fel.

Ha mondjuk évente csak 0,2 centiméter földet hord el a szél egy dombtetőről ahol középkori sírokat ástak el kb két méterre,akkor az 10 év alatt 2 cm,100 év alatt 20 cm,1000 év alatt két méter. Ó hát akkor minden oké, középkori sírok meg vannak mentve jól a földben,az árpád kori sírok meg bekaphatják, hadd szántogassa Józsi bácsi a traktorral.Na és mi van mondjuk a bronzkori sírokkal?Mondjuk 6000 évvel ezelöttiekkel?(A szakma 0,5 mm- 1 cm talajerózióval számol általában)

Nálunk minden rendben van!Helyes,hogy tilos fémkleresővel mementeni a szántástól a dolgokat,hiszen a földben van a legnagyobb biztonságban.Ezek a szemét fémkeresősök meg elmehetnek a sunyiba.... Inkább a szántás törje ketté a dolgokat,minthogy bárki más kivehesse a szántásból,mint  a múzeum, ahol már arra sincs pénz,hogy bekapcsolják a villanyt.Nemhogy benzinre kimenni a terepre ahol egyáltalán meg lehetne nézni a szántást,hogy hány ezer darab kettétört cserép borítja  a lelőhelyet

 Külsősök számára: pl egy földvár sáncának a kormeghatározásához elég csak a sánc dőlésszögét megvizsgálni.Egy motte tipusú földvár földhányása elég meredek,mondjuk 2 méter  alatt 5 métert is emelkedhet, egy vaskori  is emelkedhet hasonló távolság alatt hasonlót de inább nem s  az oldala sokkal laposabb, esetenként egy rézkori földvár sánca pedig meglehet 10 méter távolság alatt csak 20 cm emelkedik,aki nem ért hozzá igazából nem is szokta észrevenni,hogy az egy sánc.Esetenként magát a földvár sáncát csak egy világosabb szinű elszineződés jelzi,előtte pedig az árokét egy sötétebb szinű csík,de lehet az egész teljesen sík is.A szarmaták árkát az alföldön többé kevésbé teljesen beszántották.(A dőlésszövetg erősen megváltoztathatja,hogy erőben állt e 1000 évig pl hegytető pl Maklár vagy pedig békésen szántogatták ezer évig,koronként változhat,hogy az árok a sánc előttvagy mögött van)

Azért azt még tegyük hozzá,hogy pl a longobardok bizony tényleg elég emberesen elásták a hallotaikat.Eszéknél 7-9 méteres sírgödröket is meg lehetett figyelni....Tökös csávók ezen a harcos népek...Nem átallottak a hallottuk fölé több emelet magasságban faházat építeni és azt szintenként megtömni halotti áldozattal, pl fegyverek ,edények lószerszámok... Igy aztán maximálisan igaz,hogy longobárd ,emberi csontvázat ritkán látni a szántásban(ellentétben a középkori emberi csontokkal ami mindennapos) Igazán ki a fenének kellene az a lándzsa amit pl a sírba döntek be, vagy szúrtak bele,hogy minden arrajáró láthassa az eltemetett rangját...